Catchcamatian

Az, hogy a magyar közoktatási rendszer úgy szar ahogy van, lerágott csont. Ez azon ritka témák egyike, melyben a diákok, a tanárok, a bal- és a jobboldal is egyetért. Arról sincs szó, hogy nincs ambíció a helyzet megváltoztatására, elég csak Hoffmann Rózsa magyarságismeretes ijesztgetéseire, vagy az államtitkár –és a kormány– nem éppen szerény, mindenhol bőkezűen szórt „rend, munka, család, biztonság és egészség” jelszavaira gondolni. Ám mielőtt ingujjra gyürkőzve és nemzeti összetartást lobogtatva nekirontanánk az egész struktúrának, érdemes lenne egy pillantást vetni arra, hogy mi is folyik az iskolákban, mit tanulnak dédelgetett diákjaink.

Nem is kell nagyon mélyen belenézni, rögtön itt van a magyar nyelv édes anyanyelvünk. Bár közismert tény, hogy ez az egyik legnehezebb nyelv a világon, a magyar kisgyerekek a világátlagból kiemelkedve mégis már egészen fiatalon megtanulják és folyékonyan beszélik. Ezért (ennek ellenére) mikor az idő eljön, és ötödikesek lesznek, gondosan megtanítják nekik, hogy hogyan is szövegelünk mi, kulturált emberek. Nem azt, hogy hogyan kell helyesen írni és olvasni, ennél sokkal tovább mennek: az ártatlan gyermeknek megtanítják, hogy mik azok a hangulatfestő szavak, a hangutánzó szavak, az egyjelentésű szavak, a többjelentésű szavak, a zöngés és zöngétlen hangok (ebből szigorú feleltetés is van, ilyesmit nem lehet félvállról venni), hogy mi az a jelentés és mi az az emelkedő-eső hanglejtés, ezzel bebizonyítva a tátott szájú lurkónak, hogy amit eddig tudott, azt nem is tudta valójában, úgyhogy most az idejét azzal kell töltse, hogy bemagolja az anyanyelve különböző ismert és használt elemeit amiket felcímkéztek neki. Ha ez megvan, és már nagyon tudja, akkor jöhet a mellérendelő szintagma, a részleges és teljes hasonulás, a zöngésség szerinti részleges hasonulás -ha már itt vagyunk, a képzés helye szerinti részleges hasonulást is meg kell említenem, ennek ismerete elengedhetetlenül fontos- a részes-, az eszköz- az eredmény- az eredet-, az ok-, a tekintet(?!)- a számállapot- és sok egyéb határozó ismeretének elsajátítása. Ez azért fontos, mert a magyar nyelvet csak úgy lehet nyugodt lelkiismerettel beszélni, ha a legapróbb sejtjeire szétszedtük és újra összeraktuk, körülbelül mint ahogy autót is csak hasonló módon lehet vezetni.

Az, hogy rengeteg hasznos és érdekes ismeret és főleg kompetencia elsajátítása helyett miért kell a diákoknak nyolc évig ezzel szenvedniük, örök rejtély volt és marad számomra. Ha belegondolok, hogy mennyi mindent tanulhattam volna a heti egy nyelvtanórák ideje alatt (ez nyolc év alatt durván 290 órát jelent)… Kommunikációs készségek, állampolgári ismeretek, jelenkor irodalma és történelme, kooperációs készség, kortárs művészek és művészetek… Borzongató végiggondolni, hogy mennyivel előrébb lenne egy gyerek azzal, hogy meg tudja különböztetni a jogszabályt az alkotmánytól mint hogy ismeri a DNS duplikációt vagy az összetett mondat fajtáit. Nem a nyelvtan az egyetlen elavult vagy a kor fejlődéséhez képest súlyosan lemaradva oktatott tantárgy,

(igen, rád mutogatok, informatika)

...az egész tantárgy-kollekció több sebből vérzik, de talán ez példázza a legmegfelelőbben azt a hagyományaiba betokosodott, poros és idejétmúlt szemléletmódot ami az oktatásunkat körüllengi.

Tehát mielőtt belemennénk az olyan felszínes és szimbolikus vagdalkozásokba mint a Nemzeti Összeborulás Napja meg magyarlakta területekre vezényelt kirándulások, meg kéne nézni, hogy hol ment el alapból rosszul, hol van csőstől a gebasz. Ezt hiányolom én a közéletből.

Az első témám az iskolai ünneplő. Egy olyan topic, amiről keveset beszélnek érdemben, főleg azért mert a diákokat érinti, és a tanárok adják az utasításokat, azt pedig megszokhattuk, hogy egy ilyen felállásban a legritkább esetekben fordul elő értelmes párbeszéd. Következzék az ami részemről ezt a szerepet hivatott betölteni (hogy sikerült-e, azt a végén el lehet dönteni):

Üdvözletem! Elindult a blog, azok a bizonyos DOLGOK folynak és működnek. Nem kívánom, hogy ezrek böngésszék nap mint nap az oldalt... -viszont amit közölni szeretnék azt minél több emberrel szeretném megismertetni.

Miről is szólnak a DOLGOK? Főként Kecskemétről, diákokról, fiatalokról, közéletről. Nem nagy témák következnek majd... -csak annyira, hogy mindenkinek ezekről kéne beszélnie. Olyan gondolatokat szeretnék behozni, amik komolyan érdekelhetik a korosztályomat, amik társadalmi vitát kelthetnek, amiket eddig nem igazán bolygatott senki -vagy nem foglalkozott vele senki- és amik en général említésre méltóak.

Remélem, hogy egy réteg érdeklődését felkeltem, mondjuk a 9-99 korosztály figyelmét... - vagy legalább közélettel foglalkozó diákokét.

Jókívánságokkal üdvözöl:

Catchcamatian